10 nem tipikus design kutatási módszer

A product design valamint a service design szakmák is nagyban kutatás alapú területek, többek között ez különbözteti meg őket a klasszikus vizuális grafikai irányzatoktól. Az alkalmazott kutatási módszerek viszont a gyakorlatban eléggé tipikusak, pedig akadnak viszonylag mellőzött, mégis izgalmasabb research módszerek is az eszköztárban.

A designban kvalitatív és kvantitatív kutatásokat egyaránt végzünk, melyek gyakorlati értékkel bírnak az adott projekt szempontjából. A kvalitatív és kvantitatív kutatások között nem áll fenn verseny, egyik sem jobb a másiknál, az viszont kétségtelen, hogy a kvalitatív kutatások több, a designban hasznosítható insightot biztosítanak mélységüknél fogva, így ez a kutatási ág az alapja elsődlegesen a design munkának.

A kvali legelterjedtebb módszere a UX designban az interjú és a usability teszt, amelyek mellett azonban rendelkezésre áll számos kevésbé ismert lehetőség is. Ugyanez igaz a kvantira is, ott szintén bőven lehet még eszközök közül válogatni a webanalitikán és heat mapen túl. 

Nyilvánvalóan a választott design kutatást nagyban meghatározzák a keretek – főleg idő és pénz – de mint látni fogjuk, akad olyan módszer is, ami például egy meglévő kutatás hatékonyabbra updatelt verziója, ergo pénzt, időt tud spórolni. Az bizonyos, hogy van élet a user interjúkon túl is, ezt bizonyítandó hoztam pár példát. 

Egyedi kvalitatív kutatási módszerek

Páros interjúk

Tipikusan a design kutatások alapját képező interjúzás 1on1, egyetlen interjúztató és egyetlen interjúalany között zajló beszélgetés.

Viszont bizonyos esetekben érdemes lehet kihasználni, hogy egymáshoz közel álló emberekkel, párokkal, barátokkal egyidejűleg végzett páros interjú még hasznosabb insightokat adhat, mivel az alanyok táplálják egymás válaszait, és ezáltal folyamatosan épül a beszélgetés, akár olyan irányokba is, ami más esetben nem állna elő.

Például a gyerekekkel, tinikkel végzett interjú ilyen lehet, ahol a 1on1-t kényelmetlennek érzik, de párban megnyílhatnak (bár ilyenkor érdemes figyelni arra, hogy a két résztvevő nehogy elnyomja egymást). 

Tartalom tesztelés

Content design projekteknél a tartalom is lehet kvalitatív kutatások tárgya. Már volt olyan projektem, ahol nagyon kíváncsi voltam, hogy az emberek mennyire értik egy régi weboldal elavultnak tűnő szövegeit, és a user interjú végén használtam ezt a módszert, ezáltal képet kaptam róla, mit kell átírni.

A tartalom tesztelés során a vizsgálandó szöveget kinyomtatjuk, és szövegkiemelőt adunk a teszt alanyainknak többféle színben, és arra kérjük őket, hogy a meghatározott szempontok alapján jelöljék a kontent részeit. Például kékkel mindent, ami tetszik, pirossal, ami érthetetlen számukra. Végül megkérjük az embereket, hogy magyarázzák el, miért döntöttek az egyes kiemelések mellett. 

1 napos usability teszt

A hagyományos usability teszt hátránya, hogy eléggé elnyúlhat. Az egyes tesztek több napra szétosztva történnek, majd a kutató és/vagy a csapat elvonul, szintetizálják az eredményeket, riportot írnak, és megszületik a végeredmény. Ez az út bizonyos esetekben elkerülhetetlen, de vannak helyeztek, amikor indokolatlan és optimalizálható a usability teszt.

Erre lehet válasz a design sprintből vett 1 napos usability teszt, amit mi például bizonyos prototípusok tesztelésére szoktunk használni.  A nagy előnye, hogy egyetlen nap alatt kipörög az egész herce-hurca. 

Úgy működik, hogy a teszt session-öket video callon követik a csapattagok és közben postitekre jegyzetelnek, jellemzően a pozitív és negatív megfigyeléseket, valamint a kommenteket. Ezek a jegyzetek egy gridre kerülnek:

A nap végén a csapattagok a grid köré gyűlnek és megfigyelik az ismétlődéseket és mindenki egyenként leírja magának a fő patterneket. Majd mindenki megosztja a megfigyeléseit, amiket felírunk egy táblára, végül értékeljük a látottakat.

Kompetitív usability teszt

Valójában a konkurencia usability tesztelése alapvetőnek mondott UX kutatási módszer a szakirodalomban, mégsem honosodott meg igazán. A versenytársaktól – nem csak a közvetlen, hanem a közvetett kompetitoroktól – sokat lehet tanulni.

Hogy például egészen pontosan miben jobbak/rosszabbak tőlünk a konkurensek, ami a usabilityt illeti, a legegyszerűbb módja, ha használhatósági teszt alá veted őket. Csakúgy, mint a hagyományos használhatósági tesztelésnél, itt is életszerű feladatokat kell adni, megfigyelni, hogyan oldják meg azokat, majd összegezni a tanulságokat. 

Service safari

A szolgáltatástervezés egyik hasznos módszere a service safari. Annyit tesz, hogy a projekt résztvevői első kézből szereznek tapasztalatokat más – néha látszólag nem kifejezetten versenytárs – szolgálatatásokról. 

A résztvevők néhány órán keresztül, vagy akár egy napon át is használják a service safari tárgyát képező szolgáltatásokat. Nagyban növeli az értékét az élmények, ha feltárandó szolgáltatások egy részének az ügyfél saját iparágán kívülről származik. 

Az így szerzett tapasztalatok olyan ötleteket nyújthatnak, amelyeket visszavihetnek saját szolgáltatásuk fejlesztésébe.

Brand sheets

A brand sheets nagyon jó feladata lehet bármilyen interjúnak. Egy nagyon egyszerű kis tool, pont az, aminek hangzik, különféle termékek és szolgáltatások logói vannak egy lapra kinyomtatva. A cél a feladattal, hogy feltárjuk, milyen márkákat használnak az emberek, milyen döntéseket hoznak és miért. 

A vizuális anyagok, például a logók, a legfontosabb márkaérintkezési pontok, így ha arra kéred a résztevőt beszéljen arról, melyik márkát ismeri, és mit gondol róla, váratlan jó és rossz ügyfél élmény kommentekre bukkanhatsz.

Kvantitatív UX kutatási módszerek

Keresési szokások elemzése

A UX kutatások eszköztárában méltatlanul hanyagolt, de felbecsülhetetlen értékű vizsgálat a keresési szokások elemzése. Az adott témával kapcsolatos keresések elárulják, hogy mire van érdeklődés és milyen trendeket követnek ezek a lekérések. A Google-ben egyébként egy ideje sok esetben teljes kérdőmondatokat írnak be az emberek, így elég érdekes ötletekhez juthatunk.

A keresési szokásokat három szinten végezhetjük:

  • Egy meglévő website esetén a webanalitika alapján a belső kereséseket. Például, hogy mire van nagy érdeklődés, de nem ad rá választ a weboldal.
  • A Google automatikus kiegészítése alapján kigyűjthetjük, hogy az adott kulcsszóval kapcsolatban mi érdekli még az embereket.
  • A Google Adwors kulcsszótervező a keresések havi mennyiségét, míg a Google Trends a keresések trendszerű változásait mutatja meg. 

First click tesztelés

Egy egyszerű IA tesztelésre szolgáló módszer a first click tesztelés. Az első kattintás ugyanis a munkamenetek nagy részében meghatározza, hogy eljutnak-e a céljukig a felhasználók.

A kattintásos tesztelés éppen ezt hivatott vizsgálni: a látogató modalban egy kérdést kap – “hova kattintanál, ha X-et akarnád megtalálni” – amire egy kattintással kell válaszolnia. Ez alapján kiderülhet, hogy az információs architektúra további kutatásra és optimalizálásra szorul-e, vagy alapvetően megfelelően működik az adott információ keresés kapcsán. 

Fake door tesztelés

Egy egyszerű product design tesztelési módszer, amellyel úgy mérjük fel a tényleges igényt egy új termékre, vagy egy termék új funkciójára, hogy közben csak nagyon minimálisan van szükség tényleges fejlesztésre.

Ötlet tesztelésére is használható: Például készítünk egy landing oldalt a szolgáltatás előnyeivel. Elkezdjük gyűjteni a regisztrálókat, és aki regisztrál, tudatjuk vele, hogy a szolgáltatás még nem elérhető, de értesíteni fogjuk, amint elkészül. Ha megfelelő mennyiségű ember regisztrál, akkor sejthetjük, hogy érdemes lefejleszteni ténylegesen a megoldást. 

Ugyanezt megtehetjük konkrét funkció ötleteknél is, amikor például rákattintanak az adott funkció gombjára, akkor megjelenik egy modal, ami jelzi, nem elérhető még a megoldás. Itt két dolgot tehetünk vagy csak a kattintásokat mérjük, vagy fel is iratkoztatjuk szintén az érdeklődőket.

Top task analízis

A top task elemzés nevéhez híven azt mutatja meg, mit szeretnének csinálni az emberek az adott felületen. Általában a digitális megoldások feleslegesen sok lehetőséget biztosítanak az embereknek, akik valójában ezek töredékét használják. Azonban a sok választás túlterheli őket, és a zajban nehezen találják meg, amit keresnek.

Ezért meg kell találni a top taskokat, és súlyuknak megfelelően tálalni az adott rendszerben. Az első lépésben össze kell gyűjteni a potenciális felhasználói taskok listáját, amit a felhasználó el tud végezni az adott weboldalon. Majd a meghúzott shortlistet szavazásra kell bocsátani a felhasználók körében. Például azt mondjuk nekik, hogy válasszák ki az 5 legfontosabbat: 

Ezen adatok, valamint a többi más forrás alapján kiválóan lehet a taskok hierarchiáját, így az információs architechtúrát optimalizálni. 

Érdemes lehet túllépni az alap design kutatásokon és keresni az új lehetőségeket, amiket az adott projekt keretei lehetővé tesznek. A megszokott mellett lehet válogatni kevésbé ismert módszerekből, mixelni az ismert kvalitatív és kantitatív eszközöket, de talán még jobb lehetőség lehet egyedi kutatási módszereket kitalálni az adott kutatási feladatra szabva. 

Boros Norbert

Service & Innovation Designer

Esszenciálisnak gondolom a perspektívák megismerését, ami nem csak végfelhasználót jelenti, hanem mindenkit, aki érintett az adott szolgáltatás biztosításában. Cikkeimben elsődleges a design szemléletet igyekszem átadni, a konkrét toolok említés szintű vázolásával.

Válogatott product design linkek

Inspirációs válogatás kéthetente a product design, UX, digitális termék stratégia és innováció világából.