Microcopy: Kis szövegben nagy erő?

A gyenge felhasználói élmény első jele, ha az interfacen megjelenő szövegek miatt úgy érzed, mintha egy rossz modorú magyar házmesternéni szólna hozzád.  A szöveg  elválaszthatatlan része a UX-nek, melyen ugyanolyan keményen kell dolgozni, mint a experience egyéb területein.

Eredetileg csak egy ajánlót akartam írni, Kinneret Yifrah a Microcopy: The Complete Guide című remek kézikönyvéből, de be kellett látnom, hogy többet fog érni a cikk, ha némi best practice-t is hozzáteszek.

Mi az a microcopy?

A UX módszertani szempontból egy felső szintű gyűjtőfogalma a felhasználói élménnyel kapcsolatos al-területeknek és egyre több, önmagukban is masszív témakört és képességet foglal magában, mint például a UI design, az IA, usbability. Az utóbbi években az egyik új téma a UX writing lett.

A UX writing azon szövegek tervezésével, előállításával, és tesztelésével foglalkozik, amelyeket az emberek akkor látnak, amikor interakcióba lépnek egy szoftverrel. Azonban a UX writing nem szövegírás a weben. Több okból sem, egyrészt a használati kontextus miatt, másrészt a klasszikus analóg szövegírási processből hiányzik a human-centered szemlélet (különösen a kutatási és tesztelési láb hiánya miatt).

A UX writing munka – szerencsésebb esetben a UX writer kolléga munkájának – eredménye a microcopy, ami egyszerűen megfogalmazva azon szövegeket jelenti, amik segítik a felhasználókat, hogy végrehajtsák a feladatot, amit akarnak:

A micro szövegek a teljes interakciós ciklusban jelen vannak és segítik a felhasználói élményt:

  • Befolyásolják a felhasználó motivációját az interakció előtt
  • Instrukciókkal segítenek, miközben a user végrehajtja a feladatát
  • Visszajelzésekkel szolgálnak a felhasználó számára az interakció után

A jó microcopy alapjai

Egyszerűség és közérthetőség

Ha csak eddig olvasod a cikket, és az egyszerűséget és a közérthetőséget megjegyzed, már olyan lépést tettél előre, amire sok cég képtelen.

“Nem szeretem az egyszerű szövegeket”

Senki

Az emberek sietnek, nincs idejük olvasgatni, eltérő iskolázottsággal rendelkeznek, stb mindez azt eredményezi, hogy a micro szövegekben a közérthetőség jelenti a győzelmet. Érdemes feltenni a kérdést: értené-e a szöveget a nagymamád, iskolatársad, barátod, a random taxis a keletinél.

Ha igen, akkor jó munkát végeztél.

Beszélgetés, nem közlés

Nem árt észben tartani, hogy egy ember használja a szoftveredet, nem egy robot. Másrészt az emberek, amikor használatba vesznek egy szoftvert, vagy weboldalt, kutatások szerint a rendszerrel ugyanúgy kommunikálnak, mintha egy valós személlyel tennék. Ha már vettél részt usability tesztelésben, akkor ez a jelenség nem fog meglepetésként érni.

Ennek megfelelően a “géptől” is emberi kommunikációt várnak el, beszélgetést akarnak folytatni vele. Tehát az első alapelv, hogy a microcopy-ra érdemes szóbeli beszélgetésként tekinteni.

Az alapszabály nagyon egyszerű: ne írj le semmit, amit nem mondanál ki.

Ennek elérésében sokat segít, ha hangosan kimondod a szavakat, így ki fognak tűnni rögtön például a szakkifejezések, amiket kerülni kell.

Ugyancsak ez a módszer remekül kiadja, ha a szövegből hiányzik az empátia, ami amúgy az error üzeneteknél elég gyakori (igazából lecseszik a felhasználót, ahelyett, hogy segítenének neki).

Van még egy stratégiai kérdés, amit a beszélgetős hangvétel kapcsán megemlítenék. A tartalmakat szokás két nagy csoportba osztani, az egyik a pushed a másik a pulled kontent. A UX-ben elsődlegesen a pulled tartalmakat használjuk, vagyis kellene használnunk, de a cégek nem mindig ezt teszik.

A pushed tartalom, amikor nem nagyon kell erőfeszítést tenned, a tartalom egy rendszerint üresjárati helyzetben jelenik meg. Például várakozol a metróra és megjelenik egy hirdetés: nem tudsz elmenekülni, de nincs is meghatározott célod abban a pillanatban, így kevésbé frusztráló. A pushed tartalom a márka, a vállalat szempontjából kommunikál.

A pulled tartalom, ami egy célodhoz kapcsolódik, tehát például keresel valamit a Google-ben, beérkezel egy oldalra és választ vársz a kérdésedre. Ezért a UX-ben leginkább pulled kontente van szükség, ami a felhasználó szempontjából hasznos. Sajnos ezt sokan elfelejtik és például egy help szövegben is a márkát fényezik, holott az nem ad hozzá semmit a felhasználó céljához.

Szkennelhetőség: Semmit nem olvasunk el, amit mégis, azt el is felejtjük

A beszélgetős hangvétel és szkennelhetőség egyensúlyának megtalálása segít elérni a tökéletes élményt. Az emberek a weben ugyanis nem olvasnak, hanem szkennelnek, a szavakat sem szeretjük betűről betűre elolvasni, hanem az ismert szavak alakját ismerjük fel valójában. Így a szkennelve olvasásnak való megfelelés eléggé kritikus minden interface-n. Ráadásul többnyire csak a rövid távú memóriába kerülnek az információk, aminek kapacitása eléggé véges.

Az olvasási viselkedésnek számos oka van, de talán nem annyira meglepő, tekintve, hogy naponta több ezer szót látunk, így egyébként is energiatakarékosságra optimalizált agyunk mindent megtesz azért, hogy a lehető legkisebb erőfeszítéssel szerezze meg a szükséges információt.

Ennek érdekében hasznos lehet alkalmazni az 5 másodperces szabályt, azaz kideríteni, hogy ha valaki ennyi időt tölt el az adott oldal értelmezésével – ami elég gyakori, vagyis inkább ettől még kevesebbet szoktak – akkor “világít-e” a lényeg:

  • A cím, a szöveg első szavai, a CTA gomb tartalmazzák-e a legfontosabb információt?
  • Ha például egy landing oldalad van, és kiveszed a magyarázó szövegeket, az előbb említettek tartalmi elemekből kiderül a felhasználó számára a legfontosabb infó?

Konzisztencia

A jó microcopy írás alapelvei kapcsán a konzisztencia, amit ezen az alap szinten szintén kihagyhatatlan. Az egyik usability  heurisztika is a következetességet írja le, ezért például a UI-ban  elég szigorúan számon szokás kérni annak hiányát. A microcopy sem kivétel, ha inkonzisztensek a szövegek, összezavarodnak a felhasználók. Ennek megakadályozásra például ne használj különböző neveket ugyanarra az interakcióra.  Egységesen tegeződj vagy magázódj, de semmiképpen se mixeld a kettőt.

A konzisztenciának több módon lehet eleget tenni a gyakorlatban, de tapasztalataim szerint hasznos, ha rendelkezésre áll egy guide a szervezeten belül, ami leírja a tone of voice mellett, hogy miként kell használni a microcopy-t az egyes felületeken.

UX writing könyvajánló

Ahogyan említettem, a cikk egy könyvajánlónak indult eredetileg, így eleget is teszek eredeti szándékomnak.

Microcopy: The Complete Guide

Microcopy témában egy egészen kiváló, példákkal bőségesen teletűzdelt könyv. Minden témakörre – hírlevél feliratkozás, regisztráció, error üzenetek, placeholderek, gombok etc. – megadja a választ. Úgy vélem minden UX designer asztalán hasznos, ha ott van, mert bármilyen helyzetre meg lehet találni a megfelelő iránymutatást a microcopy kapcsán. Habár guide, a magam részéről mégis mint egy hagyományos könyvet végigolvastam, és rendkívül élveztem.

A könyv eléggé gyakorlatias, elméleti teóriákkal csak elvétve foglakozik, amit bevallom pozitív tulajdonságnak tekintek jelen esetben, mert több az olyan UX könyv, ami ugyan jól mutat a könyvespolcon, de nem használható a mindennapi munkában, ezt viszont bármikor előveheted, amikor microcopy kérdésben tanácstalan vagy.

Content design

A másik remek könyv, Sarah Richards-tól a Content design, ami már egy jóval holisztikusabb megközelítésű munka. Ő a brit kormány híres Government Digital Service részlegén dolgozott és vett részt a digitális transzformációban. A content design, lényegében egy desing thinkinges megközelítése a digitális tartalmak előállításának, így kutatási fázist, illetve iterálásokat is magában foglal.

A könyvben van egy checklist, ami eléggé hasznos lehet, de le is írja a módszertan lényegét egyben:

Még teljes mértékben nem nyilatkozhatom róla, mert a könyv felénél járok, de forradalminak tűnik a megközelítése.

A micrcopy tönkreteheti a felhasználói élményt, vagy segíthet a rendszerünket használó embernek. A UX writing nem egy rocket science, ha a fenti elveket betartod közelebb kerültél ahhoz, hogy a felhasználók számára hasznos szövegeket, így összességében jobb élményt biztosíts.

avatar

Boros Norbert

Bár UX designer, elismeri, hogy a user experience design nem az univerzum közepe, a UX-es pedig nem a földre szállt mindenható. A cél legvégül úgy is az, hogy segítsük az üzlet növekedését, ehhez pedig hollisztikusabb megközelítés szükségeltetik, amiben a UX csak egy eszköz a sok közül. 

  • Category: UX