Szükségünk van még drótvázra a UX tervezésben?

Vajon 2019-ben miért készítenek még egyesek – mint például én – drótvázat? Szükség van még erre a UX folyamatban, nem egyszerűbb egyből a UI tervezésre ugrani?

Manapság már nincs olyan nagy keletje a drótvázazásnak, mint a “UX fénykorában”. Miután sokan érkeztek UX területre visual design oldalról, valamint a munkamódszerek is átalakulóban vannak egyre elterjedtebb, hogy “end to end” dolgoznak a product desinerek.

Ez annyit tesz, hogy ideális esetben a UX munka teljes folyamatát átfogják, lekutatják, prototipizálják a terméket, végül átadják a UI-t a frontendnek. Ennek következménye, hogy a senior UI-os szakembereknél a wireframe esetenként kimarad és egyből high-fidelityben dolgoznak.

Kétségtelenül egy UI-ban gyengébb tapasztalatokkal rendelkező product designernek is könnyebb dolgoznia a drót kihagyásával, és egyből prototipizálni, amennyiben rendelkezésre áll egy jól bejáratott design system.

Ez egyébként egyértelműen egy felfutóban lévő trend, de azért még itthon a legtöbb cég ettől távol áll a cikk megírásának pillanatában. Azaz gyakran, különösen ha egy teljesen új termék megtervezéséről van szó, eléggé kockázatos lépés egyből a UI-ra ugrani a UX tervezés kihagyásával.

Bár a wireframe tervezés pontos mikéntje nem tárgya a jelen cikknek, átfogóan összegyűjtöttem, hogy mit kell tudni róla.

Mi nem drótváz?

Beszállító oldalon számtalan  wireframenek nevezett képződménnyel találkoztam az évek során, ezért a legegyszerűbb, ha azzal kezdjük, hogy mi nem drótváz:

  • Ha kettőnél több színt használsz
  • Ha  valódi fotókat raksz a placeholderekbe
  • Ha a branding bármilyen formában megjelenik

Összességében minél közelebb áll a végső designhoz, annál kevésbé beszélhetünk wireframre-ről.

Mi a drótváz?

Hallottad már a közmondást, hogy kétszer mérj, egyszer vágj?

Ebben a metaforában a wireframe a “mérj” része a mondatnak. Többször lehet iterálni, tologatni a pixeleket viszonylag egyszerűen. Ezzel szemben a pixel pontos UI pedig a “vágj” rész: Sokat kell belerakni, és a drasztikus változtatás – a dróttal ellentétben – több időt igényel.

A wireframe tehát nem UI design, csak egy átfogó ábrázolása egy weboldalnak, vagy más szoftver terméknek. Gyakran szokták hasonlítani az építészeti tervrajzhoz, aminek szintén a működés és az arányok definiálása és kevésbé a vizuális megjelenés ábrázolása a célja.

A drót elvben nem tartalmazhat egyedi betűtípust, színt, és grafikát, ugyanis a célja a struktúra, funkcionalitás, tartalom és az interakciók működésének leírása.

Abban a minutumban, hogy a UI elemek igazinak tűnnek a drótvázon, az összes stakeholder a vizualitásra fog fókuszálni, melyet a személyes preferenciák drasztikusan befolyásolnak. Így a működésről eltávolodik a fókusz, ami később elég sok baj forrása lehet.

Habár maga a drótváz vizuálisan egyszerűbb jóval, mint a pixel pontos UI, azért felhívnám a figyelmet rá, hogy egy összetettebb rendszer megtervezése a wireframe fázist tekintve is jelentős idő lehet. Bár magát a képernyőket összerakni eléggé egyszerű, de azt jelentős gondolkodás, ötletelés előzi meg: 90% gondolkodás, 10% tényleges tervezés.

A drótváz elemei

Ideális esetben a drót olyan esszenciális insightokat nyújthat időben, mint hogy “hopp elfelejtetem a főmenüt”. Konkrétan pedig az alábbiakra kell válaszolnia:

  • Struktúra: Az információs architektúra és a navigáció felépítése.
  • Layout: Az oldal szintű hierarchia és az elemek elhelyezkedése az oldalakon belül. A stakeholderek természetesen joggal várják el az is, hogy a screeneket minden eszköznézetben – mobil, tablet, desktop – meg tudják tekinteni.
  • Tartalom: Valódi tartalom! A microcopyt már lehetőleg itt meg kell megtervezni, de a hosszabb szövegekhez is értelmezhető szöveg kell, nem pedig lorem ipsum.
  • Funkcionalitás: A wireframenek azt is le kell írnia, hogyan működik a termék és az egyes interakciók.

Mennyire részletes?

A skála egyik végén a low-fidelty található, ezek gyakran a kézzel rajzolt vázlatok. Ezeket elsősorban ötletelésre használjuk, például design sprint workshopok alkalmával. Gyorsan tudunk ötleteket papírra vetni, és gyorsan kukázhatjuk is őket, egyszerű mint az egyszer egy.

Ezt követik a hagyományos drótvázak, a medium-fidelity. Ezek már digitális formában készülnek különféle toolokkal, és lehetővé teszik, hogy nagy pontossággal kommunikáljuk a termék működését a megbízóinknak és a team tagoknak. Az ilyen szintű wireframek alapján már lehet design készíteni majd pedig fejleszteni is.

A skála másik végén értelemszerűen a high-fidelity drótvázak találhatóak. Ezekben már működő interakciók és user flowk működnek és érdemben használhatóak a usability tesztelésekhez is.

Néhány tipp a drótvázazáshoz

  • Használj gridiket: A gridek vezetik a struktúrát és egyszerűséget biztosítanak. A normális weboldalak gridekre épülnek, így célszerű alkalmazni őket, különösen desktop verziók tervezésekor. Célszerű páros számú gridrendszerre tervezni.
  • Annotálj: Ellentétben a funkcionális specifikációkkal, a team tagok a wireframeket tényleg meg szokták nézni. Ezért a drótvázon elhelyezetett fontosabb interakciókat magyarázó annotációk aranyat érnek.
  • Gyűjts feedbackeket: A drótnak csak akkor van értelme, ha visszajelzéseket gyűjtesz és azok alapján tekergeted a képernyőket és a működést. Ezen a ponton a legolcsóbb javítgatni az rendszeren, ugyanis a UI-tól a fejlesztés felé haladván egyre időigényesebbé válik a pixel tologatás.

Mi a legjobb wireframe tool?

Drótvázazó toolokból megszámlálhatatlan áll rendelkezésre. A magam részéről többfélét használtam az elmúlt 7-8 évben, de bevallom a legtöbbet feleslegesen bonyolultnak éreztem a wireframe fent részletezett céljai miatt. Ugyanakkor, hogy érdemi mondandója legyen ennek szekciónak mégis leírom a jelenlegi eszközeimet.

Ha csak egy rapid vázlatot akarok összerántani arra mostanáig jobbára a Balsamiq-ot használtam. Az output fapad, annak is az 1.0-ás verziója, de sok esetben – koncepció fázisban, ötleteléseknél – bőven elég.

Összetettebb projekteknél az utóbbi időben a Figmát preferálom, habár az is ugyanúgy működhet lebutított rajzok összepakolgatására. A Figma úgy vélem rendkívüli módon javította a design folyamatot, és ennek áldásos hatásait még a drótvázazás szintjén is megtapasztalhatod.

A Figma wireframe készítési módszertana rendkívül egyszerű: van egy drótváz UI kitem – lehet vásárolni készen, vagy magadnak is megrajzolhatod -, abból legózom ki a képernyőket. A legnagyobb előnye, hogy rendkívül hatékonyan működik vele a team munka, hiszen OS független (ellentétben például egy Sketch-el). Nem kell jobbára fájlokat küldözgetni, hanem workspacekben lehet közösen dolgozni.

Néhány wirefreame UI kit Figmához:

A másik vitathatatlan előnye, hogy a UI designer dolga is könnyebb, hiszen nem egy újabb toolból kell dolgoznia, hanem a Figma fájlokon belül egy helyen megkap mindent. A prototípus készítés egészen jól működik – annyira biztosan mint a klasszikus wireframe tooloknál – így szinte minden szempontból praktikus ez a módszer.

Ha product designerként úgy tekintünk magunkra, mint a digitális termékek építészeire, akkor a legtöbb esetben szükségünk van egy tervrajra, ami esetünkben a wireframe. Bár megrajzolni relatíve egyszerű, alapos gondolkodás előzi meg, és komoly bajoktól óvhat meg minket a termékfejlesztésben.

Mindent a drótváz tervezésről

A cikkben nem akartam részletesen kitérni a wireframe tervezésre, különösen hogy ezt már megtették előttem sokan.

Wireframing – The Perfectionist’s Guide: A legrészletesebb általam ismert guide a wireframe tervezésről, túlzás nélkül minden benne van ától cettig.

How wireframes can help you create great user experiences: A cikk a címének megfelelően a drótváz tervezés előnyeit tárgyalja, néhány hasznos érvet felsorakoztatva, ha esetleg szükség lenne erre az ügyfelek meggyőzéséhez.

Following A Web Design Process: Aki már régóta dolgozik UX-esként, annak eleve nehéz a wireframing lépés kihagyását elfogadni. A klasszikus design folyamat ugyanis nagyban erre épül, a cikk pedig ezt a processt ismerteti.

Válogatott product design linkek

Inspirációs válogatás kéthetente a product design, UX, digitális termék stratégia és innováció világából.

avatar

Boros Norbert

Bár UX designer, elismeri, hogy a user experience design nem az univerzum közepe, a UX-es pedig nem a földre szállt mindenható. A cél legvégül úgy is az, hogy segítsük az üzlet növekedését, ehhez pedig holisztikusabb megközelítés szükségeltetik, amiben a UX csak egy eszköz a sok közül. 

  • Category: UX

Vélemény, hozzászólás?