Ügynökségi, vagy ügyfél oldalon jobb dolgozni?

Aki váltáson töri a fejét, esetleg új belépője a UX szakmának előbb-utóbb belefut a döntésbe, hogy az ügynökségi oldalt válassza, vagy inkább in-house szakemberként dolgozzon.

A magam részéről 8 évet húztam le ügynökségi oldalon, sokféle területen és pozícióban, és ügynökségi társtulajdonosként is. Számos perspektívából és sokáig volt alkalmam látni az ügynökségi oldalt, míg végül bő fél éve “megbízói” oldalra kerültem in-house UX-esként.

Esetemben a konklúzió, hogy az ügynökségi évek feleslegesen hosszúra nyúltak, és jó döntést hoztam, amikor in-housera váltottam. A cikkben igyekszem körüljárni mindkét oldalt, és remélhetőleg segítek némely karrier válságban szenvedő kollégának a könnyebb döntésben.

Ügynökségi oldal

Számos UX designer dolgozik full-service, vagy specializált ügynökségnél (feltehetően több ügynökségi, mint ügyfél oldali UX-es állás van) de különösen belépő szintű kollégáknak lehet jó kezdés ez a terület. Az ügynökségi oldal pörgős, sokszínű, lehetőséget ad a tanulásra.

Változatosság

Az egyik legnagyobb előnye az ügynökségeknek, hogy sokféle iparágban és márkával dolgozhatsz. Tanulási szempontból kétségtelenül nagyon jó adottság ez a fajta diverzitás, nem beszélve arról, hogy így masszív porfóliót lehet összehozni.

Azonban ezek az adottságok egyben az ügynökségi modell rákfenéjét is jelentik: mivel sok projekt fut egyidejűleg, ezért egyfajta felületességre vagy kényszerítve, mert nincs arra lehetőség többnyire, hogy csak egyetlen termékkel/ügyféllel foglalkozz hónapokig.

A projektek kifutása véges, átlagosan 3-6 hónap után el kell engedned a terméket amin dolgozol, ez egyfelől nem jó érzés, másfelől nem igazán kedvez az iteratív fejlődésnek sem.

Kellemetlen ügyfelek

Számos konfliktus forrása, hogy az ügyfeleidet nem választhatod meg. Ugyan vannak idealista nézőpontok, miszerint az ügynökség is választ ügyfelet, de ez azért elég ritka lehet, tekintve, hogy masszív ügynökségi túlkínálat van egy véges számú megbízói körre (ha elsősorban vállalatokról beszélünk, kkv-k terén nincs érdemi tapasztalatom).

Ugyancsak kihívás elé kerül folyton az ember, mert ügynökségként egyfajta “ügyfél kívánságokat leső csodalényként” működik. Ez a UX munkában is hátrányos felállás lehet, mert olyan dizájn kompromisszumokra késztet, amit szakmailag nem biztos, hogy vállalhatónak tartasz.

Ideális esetben az ügynökség ügyfél viszonya partneri, valójában az ügynökség ebben a viszonyrendszerben a tápláléklánc alján helyezkedik el. Habár már javult a helyzet, de azért néhány megbízó mind a mai napig leginkább rabszolgának tekinti az ügynökséget. Ez embertelen deadlineokban (például karácsony környékére kiírt tenderben) esetleg rossz modorban nyilvánul meg, de mindenesetre nem mindig teljesül a partneri viszony. Persze nem minden ügyfél ilyen, de aki ügynökségi oldalon akar dolgozni, számíthat időnként nem túl demokratikus felfogású figurákra.

Work-life balance

A munka magánélet egyensúly ügynökségi oldalon eléggé sérülékeny. Köszönhető ez részben a megbízói oldalról érkező igények tarthatatlanságának, a már említett feszes deadlineoknak, és az ügynökségek túlvállalásának is (ami meg a rendszerbe van kódolva, mert például a legtöbb ügynökségi tulajdonos nem meri a nagy márkák tendereit kihagyni).

Ez hosszú túlórákban (amiért a legtöbb helyen nem jár bérkompenzáció, mert “rugalmas” munkaidőben dolgozol) esetenként hétvégi munkákban merül ki,  amit huzamosabb ideig nem lehet fenntartani, mert garantáltan kiégeti az embert.

Persze lehetnek kivételek, és talán vannak is olyan ügynökségek ahol nem ciki felállni az asztaltól délután 5-kor, de elég sok horror sztorit láttam az évek során kreatív, média és full service ügynökségeknél is a munkaidő végtelen megnyújtására.

Bérezés

A bérek tekintetében itthon a nettóban nincs olyan nagy lemaradás az ügynökségeknél a megbízói oldalhoz képest. Szóval a fizetések piacképesek, de az ügynökségeknél még nagyon él a borítékolós/számlázós, ilyen-olyan trükkös kifizetési módok “rendszere”, melyben a nagyobb ügynökségek egy része is érintett.

Kommunikáció

A kommunikáció kihívást jelenthet, mert esetenként előfordulhat, hogy nem állsz direkt kapcsolatban a product ownerrel, vagy magával az ügyféllel. Ez ismét nehézzé teszi a UX iteratív jellegének megvalósítását, de torzításokat is eredményezhet.

Kihez passzol ez a modell?

Véleményem szerint nagyban a személyiség kérdése is valamint az aktuális életszakasz is befolyásolja, hogy passzol-e valakihez az ügynökségi pálya. 22 évesen az egyetemről kilépve érthető módon eléggé vonzó lehetőségnek tűnik egy menő ügynökség fancy irodájába beülni, még akkor is, ha nagy lesz a nyomás a napi munkában.

Viszont az elaprózódással is együtt kell élni az ügynökségi oldalon, és aki jobban szeret mélyebben, elvonultan dolgozni, annak ez a közeg nem feltétlenül kedvez. Aki viszont imádja a pörgést és darálni a projekteket, annak izgalmas lehet huzamosabb időn keresztül is.

Ügyfél oldal

In-house dolgozni UX-esként, product designerként, de akár marketingesként egészen más mint ügynökségnél. Alapvető különbség, hogy többnyire egyetlen brand van amire fókuszálnod kell, ami egy jóval mélyebb megértést tesz lehetővé a termék, a felhasználó, és a piac vonatkozásában is. Ennek ára, hogy kisebb a változatosság az ügynökségi munkához képest.

Közelebb ülsz a termékhez

Közelebb vagy minden értelemben a producthoz, ami elég sok előnnyel jár, például még jobban törődsz a munkád eredményével, win-win. Ha valami nem működik, akkor újabb iterációt csináltok, szóval a folyamatos tanulás lehetősége jobban adott.

Előnyösebb politikai pozícióban is vagy, így elvben kevesebb olyan kompromisszumot kell kötnöd, amit szakmailag nem tartasz vállalhatónak (persze a kompromisszumokat itt is kötni kell, csak más helyzetből).

Az üzlethez is közelebb kerülsz, jobban kimutatható a UX munka értéke, ez pedig nyilván befolyásolja a fizetésed is. Ebből is látszik, hogy a UX nem UI, nem egy grafikus vagy (no offense a grafikus spanok), hanem ha jól végzed a munkád stratégiai értéked van a céged számára (ezért is szeretem jobban a product designer elnevezést, mert az jobban leírja, hogy közelebb állsz a termékhez és ezáltal az üzlethez is).

Mellesleg, ha bonyolult a terméketek és kompetitív iparágról van szó, akkor eleve nagyon nehéz eredményesen működni, ha nem ásod bele magad mélyen a témába (több hónapig tartó user kutatási sorozattal például), amire ügyfél oldalon inkább van lehetőséged, mint ügynökségi beszállítóként.

Work-life balance

A munka magánélet egyensúly tapasztalataim szerint ügyfél oldalon kicsit emberibb, habár itt is cége válogatja. Saját és ismerősi tapasztalataim szerint nem ciki felállni 5-kor, és nem jellemzők a hétvégi munkák sem. Túlórák viszont lehetnek, ekereskedelemben például masszívan év végén, de bizonyára más ágazatokban is előfordul.

Bérezés

A fizetések, ha vállalatról beszélünk (kkv-ról, startupokról nincs infóm), általában szintén piacképesek, esetenként valamivel magasabbak az ügynökségi oldaltól.

Nagyvállalatok nem sumákolhatnak feketézéssel a bérek kifizetésében, és a legtöbb helyen vannak béren kívüli juttatások is.

A human-centered kultúra magányos harcosa

Az egyfelől örömteli, hogy egyre több cég felismerte a UX fontosságát és vesz fel szakembereket, de többnyire nem tudják pontosan miről szól ez a munka. Szóval jobbára alacsony “UX maturity”-val rendelkező vállalatok vannak (és ez sem itthoni sajátosság, a külföldi csoportokban látott beszámolók tanulsága szerint), ahol neked kell irányba raknod a céged a human-centered szemlélet útján.

Ez – mivel régi szokásokat megváltoztatni nem túl egyszerű – politikai, pszichológiai, hosszú távú kínkeserves munkát jelent, szóval nagy elköltözést és türelmet igényel.

Kevesebb segítség

In-house szakiként dolgozva a legtöbb esetben mentorod nem lesz, azaz sok esetben magadra vagy utalva. A kollégáid szemében te vagy a szakember, és tőled várják a tutit (eleve az elvárások tisztázása fontos feladatod, nem véletlenül hangoztatom, hogy a UX-es nem az isten).

Ügynökségi oldalon lelkes UX-esek, designerek, kutatók vesznek körül, akiktől/akikkel sokat tanulhatsz, ügyfél oldalon nagyobb önállsóágra kényszerülsz. Ez azt is jelenti, hogy az önfejlesztés még fontosabb skill/elvárás, ami nélkül nem tudsz eredményesen dolgozni. Ez a magam részéről inkább pozitívum, de egy juniornak azért meredek körülmény lehet.

Melyiket válasszam?

A fentiek alapján, – amit hangsúlyozom saját tapasztalataim ihlettek, tehát nem egy objektív kutatás eredménye – nagyjából kikövetkeztethető, hogy melyik irányba indulj el, ügynökségbe vagy ügyfél oldalra, in-house szakemberként. A döntés az élethelyzetedtől, tapasztalataidtól, valamint hosszútávú céljaidtól is erősen függ.

Ha egy dinamikus környezetbe vágysz, változatos projektekkel és bírod a nagy nyomást, akkor az ügynökségi oldal lehet a jó választás. Ha azonban csak egyetlen márkán esetleg terméken, de egy mélyebb szinten szeretnél dolgozni, akkor in-house irányba érdemes elindulni.

Véleményem szerint az ügynökségi oldal junior és mid-level szinten praktikusabb, és néhány év után (amit nem célszerű nagyon elhúzni, mint ahogy én tettem), a megfelelő szenioritást elérve érdemes váltani in-house-ra.

avatar

Boros Norbert

Bár UX designer, elismeri, hogy a user experience design nem az univerzum közepe, a UX-es pedig nem a földre szállt mindenható. A cél legvégül úgy is az, hogy segítsük az üzlet növekedését, ehhez pedig holisztikusabb megközelítés szükségeltetik, amiben a UX csak egy eszköz a sok közül. 

Vélemény, hozzászólás?